The Bits Beatles emlékzenekar mobil website menü

Beatles emlékzenekar

Sponsored by Országos főtámogató
The Bits Beatles emlékzenekar - Magyar The Bits European Beatles Supergroup - English The Bits European Beatles Supergroup - Deutsch

Chuck Berry és a Beatles

"Ha a Rock and Rollnak más nevet kellene adni, Chuck Berry-nek hívnák..." - ismeretlen

Chuck Berry és John LennonA sokak által "Rock And Roll atyja"-ként emlegetett Chuck Berry az 1950-es és 60 as évek egyik legnépszerűbb Rhytm and Blues és Rock And Roll szerzője és előadója.

1926 október 18-án a Mississippi-állambeli St. Louisban látta meg a napvilágot Chuck Berry és már nagyon fiatal korában kapcsolatba került a zenével a templomi istentiszteletek alkalmával. Emblematikus dalait az 1950 es években írta. Furfangos dalszövegeivel és egyedi hangzásával a rocktörténelem egyik legnagyobb hatású szerzőjévé vált.

Chuck Berry gyerekkorában St. Louis északi részén nevelkedett egy nagyon zárt fekete közösségben. A közösség oly annyira szegregált volt hogy Chuck Berry 3 éves korában látott először fehér embert, akik épp tüzet oltottak.

"Azt hittem hogy annyira meg megrémültek hogy az arcuk elfehéredett a nagy tűz közelében... Apám mondta, hogy ők fehér emberek és a bőrük mindig ilyen fehér, legyen nappal vagy éjszaka." - Chuck Berry

Chuck Berry bajkeverő tízenéves volt. Miután két osztálytásával együtt kicsapták a középiskolából egy rögtönzött, Kaliforniába vezető kiránduláson egy elhagyott pisztolyt találva kiraboltak egy borbély üzletet, egy ruha kereskedést és egy pékséget, és egy lopott autóval menekültek az őket később letartóztató autópálya rendőrök elől. Berry 2 társával a maximálisan kiszabható 10 év börtönbűntetést kapta, de 3 év után jó magaviselet miatt éppen 21. születésnapján szabadulhatott.

A Rock And Roll úttörője

Az 50-es évek elejétől újra kezébe vette a gitárt és gyors sikereket ért el egyedi stílusa és megragadó színpadi jelenléte miatt. 1955-ben Muddy Waters unszolására felvette a kapcsolatot a Chess Records független lemezkiadóval és két hét alatt letette asztalukra Maybelline című dalát, ami első lett az R&B és ötödik a pop slágerlistán az Egyesült Államokban. Egyedi R&B lüktetése, Chicago blues-os fűszerezésű country gitár figurái, és narratív szövegei következtében sok rocktörténeti kutató a Maybelline-t tekinti az első igazi Rock And Roll dalnak.

Természetesen a kiadó szerződést ajánlott neki. Gyors egymásutánjában ontotta magából a legjobb szerzeményeket így többek közt a Roll Over Beethoven, Too Much Monkey Business és a Brown-Eyed Handsome Man című dalokat is. Berry megfogta a fehér fiatalságot anélkül, hogy elidegenítette volna fekete közönségét a blues és R&B hangzás összekeverésével, ami az egyetemes fiatalsághoz szólt. Az 50-es évek végére megszülettek a legendás Johnny B. Goode, Sweet Little Sixteen és Carol című dalai is, amik egyelő mértékben voltak sikeresek a fehér és a fekete fiatalok köreiben is.

"Azoknak az embereknek készítek felvételeket, akik megveszik azokat... Nem akarok bőrszín, faj és politikai hozzáállás szerint megkülönböztetni senkit… sohasem akartam" - Chuck Berry.

Chuck Berry az újító, az első gitár-hero

Chuck Berry kacsaugrálásaChuck Berry nem véletlenül lett híres. Színpadi előadásmódja az addigi előadókétól merőben különbözött. A gitározást, a gitáros tag szerepét egy zenekarban vagánnyá, egyedivé, szexivé tette. Saját játéka, előadása, belső tudatállapota hihetetlen dolgokat váltott ki fizikumából. Amellett, hogy gitárját lazán használta, rángatta, igazgatta, már-már mostohán bánt vele az előadások közben, híres találmánya, a "kacsaugrálás" (duckwalk) a mai napig rá jellemző. Színpadi energiája, jó erőnléte és magabiztos hangszeres játéka lehetővé tette, hogy gitárszólói közben egy lábon ugrálva játszon hangszerén, majd a szóló befejeztével visszatért a mikrofonhoz. Ezt később az AC/DC szólógitárosa, Angus Young is átvette a maga módján és mindkét gitáros "védjegye" lett. A Rock And Roll, később a Rock és Heavy Metal gitárosok által kedvelt "metál-terpesz"-t is Chuck Berry kezdte el.Chuck Berry Metálterpesz

A kultikus, Vissza A Jövőbe című film első részében Marty McFly egy iskolai bálon vesz részt. A cselekmény ezen cikk megszületésének pillanata előtt 60 évvel, 1955-ben játszódik, amikor az iskolai "Tengermélyi Varázs" bálon Marty-nak be kell ugrania a Marvin Berry and the Starlighters kombózenekar gitárosa és zenekarvezetője, Marvin Berry (Chuck fiktív, filmbeli unokaöccse) helyére gitározni. Marty azzal kezdi, hogy a zenekari tagoknak odasúgja, hogy "...ez most egy blues, rhytm and blues lesz, figyeljétek a váltásokat és próbáljatok meg követni". Megszólal a jelenetben a Johnny B. Goode (ami eredetileg 1958-ban jelent meg). Ekkor Marvin a telefonhoz rohan, hogy bácsikáját, Chuck-ot felhívja és elújságolja a nagy újítást, az "új hang"-ot, amit Chuck Berry keres. A film magyar szinkronfordítása "új hang"-ról szól, ám az angol kifejezés "new sound", azaz új hangzás. A magyar fordítás pontatlansága ellenére azonban ugyancsak helyes! Chuck Berry kezdte egyedi gitárhangzásában használni a boogie-woogie zongora balkéz kíséretét, az akkordok hatodik fokát (azaz az "új hang"-ot) az ötödik fokkal váltogatva a dal kíséretének részévé tette a gitáron. Ez nagyon hamar a Rock And Roll, mint műfaj sajátossága és legjellemzőbb jegye lett és nincs olyan Rock And Roll zeneszerző, aki ne használta volna Chuck Berry ezen újítását dalaiban.

A karrier csúcsán, és utána

Chuck Berry napjainkbanChuck Berry a hatvanas években is folytatta slágerdiadaljait, ám 1964-es angol túrnéja alkalmával már megfáradtabb volt, miután 1963-ban második börtönbűtetése után kiengedték.

"Sosem láttam egy embert így kicserélve. Egy laza srác volt azelőtt, egy olyan fazon, aki jam-el az öltözőben, ül, "gitárfigcsiket" mutat és vicceket mond. Angliában rideg volt, távolságtartó és megkeseredett. Ez nem csak a börtön, hanem a hosszú éjszakázások számlájára is írható, de azért nagyrészt a börtön játszotta a szerepet." - Carl Perkins.

Utolsó albumát 1979-ben, meglehetősen jó kritikákkal adta ki, de soha nem tudta elkapni már az 50-es 60-as évek energiáját, amik a hírnév felé lökték annak idején. Mindazonáltal a műfaj jeles és egyik legnagyobb hatású képviselője. 1985-ben Grammy életműdíjat kapott és 1986-ban beiktatták a Rock And Roll Hall Of Fame-be is. Chuck Berry élete végéig aktív volt és főleg rögtönzött, próbálás nélküli koncertjeiről volt híres. Elpusztíthatatlannak gondolta a szakma, de 91 éves korában bekövetkezett halála minden egyes nappal valószínűbb lett, ami az egész szakmát és Rock and Roll kultúrát megrengette.

Chuck Berry és a Beatles

A Beatles, de főleg John Lennon munkásságára gyakorolt nagy hatást Chuck Berry munkája. A korai években sok számot játszott a Beatles Berrytől, főleg a hamburgi koncertek idején. A Roll Over Beethoven-t eredetileg John, de a felvétel készítésekor már George énekelte (With The Beatles c. lemez 1963), ahogy a koncerteken is (érdekesség, hogy a Beatles legeslegelső USÁ-ban adott koncertjét a Roll Over Beethovennel kezdte. Hogy ez szándékos volt, vagy nem, azt nem tudni). Később, a világhírnév felé vezető úton és az után is játszott a Beatles koncertjein Chuck Berry számokat, a 60-as években a Rock And Roll Music című számot vették még fel a Beatles for Sale (1964) lemezre. Emellett jónéhány többi dalát rádiószereplések alkalmával adta elő a Beatles, és a Live In The BBC (1994) Beatles kiadványon jelent meg.

John Lennon és Chuck Berry szerzői-jogi pere.

The Beatles - Abbey RoadA Come Together a Beatles egyik legnépszerűbb dala, amit John Lennon írt és az Abbey Road című 1969-es, utoljára felvett Beatles nagylemez nyitódala. 1973-ban John Lennon szerzői-jogi procedúrába keveredett a Big Seven Music Corporation-nel, ami Chuck Berry You Can’t Catch Me dalának kiadója és jogtulajdonosa volt. Morris Levy a kiadó tulajdonosa szerint a Come Together nagyon hasonlóan szól, mint az ő általuk kiadott Chuck Berry szám és szövegbeli idézések is vannak benne (Lennon szövege "Here come ol' flattop, he come groovin' up slowly", míg Berry-é "Here come a flattop, he was movin' up with me" volt). John és Paul a felvétel előtt lelassították a Come Together tempóját és egy súlyos basszus riffet írtak a dalhoz, hogy eredetibbnek hasson, így vették fel a dalt. A bíróság végül Chuck Berry-nek, illetve a Big Seven-nek ítélt. John Lennon úgy egyezett meg a kiadóval, hogy készít egy lemezt, amin 3 Chuck Berry számot is megjelentet. Ez volt Lennon Rock And Roll című lemeze (1975), ami John Lennon hírnevére való tekintettel egy jó megállapodás volt Levy-nek. A várható jogdíj bevételek több reménnyel kecsegtettek, mintha Lennon perköltséget fizetett volna. Azonban John Lennon nem teljesítette Levy követeléseit maradéktalanul (csak 2 Big Seven által birtokolt dal jelent meg a lemezen), ezért egy újabb perben 6795 Dollárt nyert Levy. Lennon egy ellen-eljárásban közel 85 ezer Dollárt perelt vissza Levy-től, miután a Big Seven jogosultság híján birtokában lévő Lennon anyagokat jelentetett meg a Roots című lemezen.

Tetszett a cikk? Vagy nem? Mondd el véleményedet!

Beatles, Chuck Berry, John Lennon, Rock And Roll, Rhytm and blues, Come Together, rock, 1950, 50-es évek, boogie-woogie

Kiemelt koncert

2017-12-02 20:30

John Lennon emlékest | Budapest, Muzikum Klub

További koncertek