Miért a White Album a legjobb Beatles lemez?
Beatles rajongóként nagyon nehéz megmondani, hogy melyik a legjobb Beatles album, talán nem is lehet. De itt van néhány érv, amiért akár a White Album is lehetne a Beatles legjobbja. 50 éve jelent meg a Beatles White Album-ként emlegetett lemeze. Pusztán azért kapta ezt a nevet, mert a borítón nem volt semmi, csak egy nagy fehérség egy The Beatles felirat társaságában, amit Richard Hamilton grafikusművész tervezett. Akárkinek van egy eredeti példánya a lemezből biztos, hogy valamilyen szinten már megváltozott legyen az emberi beavatkozás, vagy az idő vasfoga. Ha még páncélszekrényben is volt az évtizedek alatt, akkor is valószínűleg rendesen besárgult az idő múlásával a lemezborító. A magyarul fehér albumként emlegetett dupla nagylemez mindenkor tartogat meglepetéseket és újdonságokat a hallgatóknak és késztetést érzünk rá, hogy játsszunk ezzel. Hol rendet akarunk rakni ebben a stílusban szerteágazó dallistában és újra sorba rendezzük számokat, vagy épp elfogadjuk olyannak amilyen és átadjuk magunkat a káosznak. Egy biztos, a számok átrendezésével már nem a White Album-ot kapjuk, legalábbis nem azt, amit a Beatles-től várhatunk. Az eredeti White Album tükrőzi mindazt, ami 1968-ban a Beatles és a világ volt, az egész nagy felfordulást.
A Beatles 1968 május 30-án kezdte el a munkát a lemezen és az utolsó simításokat október 14-én fejezte be. Ezalatt de Gaulle leverte a párizsi diáklázadásokat, a Varsói Szerződés páncélosai bevonultak prágába, Robert F Kennedy-t és Martin Luther King-et meggyilkolták, a Ba'ath párt hatalomra jutott Iránban, lezajlott a Tet-offenzíva a vietnámi háborúban, Észak Írországban pattanásig feszült a hangulat, a feministák tiltakoztak a Miss America szépségkirálynő választáson, a cenzúra megszűnt a brit színházakban ezzel megteremtve a lehetőséget, hogy a Hair musical-ben meztelenül is színpadra lehessen lépni. Megnyílt az első brit abortuszklinika és a NASA fellőtte az első ember-vezette űrhajóját, az Apollo 7-et. És mindez 20 hét alatt történt, amíg a Beatles a White Album-on dolgozott.
A White Album munkacíme A Doll's House (Egy baba háza) volt, de inkább egy ódon kastélyhoz hasonlítható a végeredmény telis tele báltermekkel, háló- és gyerekszobákkal, pincével és olyan padlástérrel, ami roskadásig van minden ócskasággal, ahová már jóideje nem kukkantott fel senki. Egy paródiával indul az egész és egy altatóval ér véget és eközött a két pont között rengeteg más stílussal találkozik a hallgató a bluestól kezdve a folk-rock-on keresztül a pszichedelikus rockig, és még olyan, saját idejét megelőző és előremutató stílusok is megjelennek mint a progresszív rock (Happiness is a Warm Gun) és heavy metal (Helter Skelter).
A fehér album az első olyan pop-kiadvány ami egy szándékos művészi stratégiának az összefüggéstelenséget használja ki. Kis szösszeneteket tartalmaz, amik olyan űrt hivatottak betömni, amit egyébként nem is kellene és olyan módon van összeállítva az egész, ami még ki is hangsúlyozza a csapongást az értelmetlen és mély gondolatok között. Egy olyan lemez, ami a keletkezésének nyugtalanságával máig hitelesen kifejezi az érzelmeket és azok ellentétét is. John Lennon sok kis titkos művészi részletet rejtett el a lemezen, ami már magában támadás a racionalitás ellen. A politikai és akkori társadalmi helyzetet a Beatles nem igazán szerette volna kommentálni, sőt néhány helyen kifejezetten elítélték. A mozgalmak és lázadások ihlette Revolution 1 üzenete, hogy "lázadj, de ésszel!", és csak évtizedekkel később derült ki az a tény is, hogy Paul McCartney a Blackbird című számát, mint egy ódát írta a polgári mozgalmak női tagjaihoz. George Harrison Piggies című dala pedig már csak hab volt a tortán, mellyel az angol társadalmi osztálykülönbségeket kritizálta olyan formában, amivel mindenkit szimplán hülyére vett.
Az évek alatt kiderültek a lemez keletkezésének részletei és érezhető volt, hogy a Beatles a felbomlás útjára lépett, a Beatles tagjai mindösszesen kevesebb mint a dalok felénél voltak együtt jelen. Olvashattunk már az érzelmes kirohanásokról a Back In the USSR felvételekor, Yoko állandó és szándékos jelenlétéről, és John Lennon Paul McCartney-nak tett megjegyzéséről, miszerint a Honey Pie "szar nagyi-zene". Mára tudjuk, hogy a Beatles már csak kevesebb, mint egy évig húzta, amikor utoljára együtt dolgoztak a stúdióban az Abbey Road című lemezen.
A légkör ugyanakkor nem volt annyira fagyos, ahogy gondoljuk, ami kiderül az újonnan kiadott fehér album demófelvételeiből, amiből látszik, de inkább hallatszik, hogy nagyon is sok móka zajlott a felvételek készítésekor. Az új, közelmúltban megjelent kiadvány méginkább segít megérteni, lecsupaszítani a misztériumot a fehér albumról köszönhetően a 27 demófelvételnek és 50 újonnan hallható felvétel-kísérletnek, aminek munkálatait a Beatles legendás producerének, George Martinnak fia, Giles Martin vezetett az Abbey Road stúdióban.
A White Album a világ legtöbbet vizsgált zenekarának az egyetlen albuma, ami máig jelentős talányokat hordoz és akár a legjobb Beatles albumnak tartjuk ezt, akár nem, ez mindenképpen a "legbeatles-esebb" kiadvány, ami minden művészi kohéziót mellőz és ennek eredményeképp kompromisszumot sem ismer.
Beatles, Beatles emlékzenekar, Beatles tribute, Beatles együttes, Beatles koncert, Beatles cover, Beatles dalok, John Lennon, Paul McCartney, George Harrison, Ringo Starr, Beatles 50, Beatles dal, The Bits, Lennon-McCartney, Beatles zene, Beatles dalszöveg, Beatles turné, Beatles hangzás, Beatles White Album, fehér album, white album beatles