Született németajkú liverpooliak – Beatles „tanulóévei” Hamburgban
Losonczy Zoltán írása
Első rész – Gyülekező
Akárcsak egy futottak még tini-road movie-vígjáték majd’ mindenre nyitott, és rácsodálkozó szereplői, ugyanakkora kedvvel vetette bele magát a fiatal Lennon, McCartney, Stuart Sutcliffe, Harrison, és - bevett, majd két évre rá, kitett - Pete Best, legelső Hamburgba tartó útjukba. – bár az addig éles nyelvűnek mutatkozó fiatal John Lennon Liverpoolba visszatérve, nem esett át olyan mélységű személyiség fejlődésen, amitől a rá pikkelő tanárok varázsütésre tvisztelve és kiabálva örömtáncot lejtettek volna szeretetteljes fogadására. Ennél sokkalta többről van szó.
„Felnőtté Hamburgban váltam." – jelentette ki Lennon, és mielőtt még a Fókusz Plusz „ilyenek voltak, ilyenek lettek ők” féle bulvár portré főcíme lebegne fel mások lelki szemei előtt, igen, abban az értelemben IS, de lényegében ugyanez az állítás vonatkozik - zeneileg IS- az együttesre. – Hamburgban tettek szert olyan rutinra, és színpadi jelenlétre, aminek eredményét a Cavernben, az addig Cliff Richardot hallgató fiatalság döbbenten, majd koedukáltan hanyatt dobva vett tudomásul.
1960 májusára a Quarry Menből fokozatosan formálódó ős-Beatles név már alakulóban volt. Kezdetben a Long John and the Silver Beetles, majd a Long John-t elhagyva, maradt a Silver Beetles. – A zenekarnév egyrészt, Buddy Holly & Crickets előtti főhajtás (Lennon és McCartney imádta, és inspirálta őket Buddy Holly munkássága –az „ I’ll be on my way” –ban tökéletesen tetten érhető az érzet, illetve a „Words of Love” feldolgozása az eredetinél duplázottabb énekkel jobban kiemelik a dal „ízét”).
Másrészt, Lee Marvin, Marlon Brando nevével fémjelzett, The Wild One film, amelyben az előbbi főszereplő, a lányokat bogárkáknak hívja. – még így is megoszlik a vélemény a Beatles rajongók között, hogy voltaképp melyik hatás bizonyult erősebbnek. (lehetséges, hogy mindkettő egyszerre, megbolondítva Lennon leleményes szójátékával, amiből kialakult a máig ismert formula.)
Az akkori menedzserük a cérnahangú Allen Williams, mindaddig a Jacaranda klubban szerepeltette őket, és Johnny Gentle előzenekaraként Skóciában kaptak turné lehetőséget. – rövid előzményként: még a 1960 májusában feltűnt a színen – Liverpoolban - Larry Parnes, egy híres londoni ügynök, abból a célból, hogy új csapatokat/kísérőzenészeket toborozzon. Innen adta magát a lépés, hogy Parnes és Allen Williams felvették egymással a kapcsolatot. – akkoriban Allen Williamsé volt a Blue Angel és a már említett Jacaranda klub is - így állt elő a helyzet, hogy Mr. Williams lefixáljon néhány meghallgatást a zenekarnak. Állandó fellépő (egyen) ruhájukat, a fekete ing + fűzős cipők kombinációja jelentette, ami belegondolva, a mai stylistok Freddy Krueger megjelenésű rémálma. – nem tehették meg, hogy teszem azt, Giorgio Armani féle zebramintás zakóban feszítsenek minden alkalommal. (helyette valamivel később már a Nehru fazon volt a befutó) Dress code tehát kipipálva, de állandó dobosuk még mindig nem volt, így a meghallgatáson, egy beugró (Johnny Hutchinson) és Skóciában átmeneti emberrel (Tommy Moore) oldották meg a kérdést.
Külön érdekes belegondolni abba, hogy a tagok csak egy hajszállal maradtak le attól, hogy sorkatonaként hívják be őket – a kötelező katonai szolgálatot 1960-ban megszüntették. Ne legyünk naivak, biztos voltak olyan pánik hangok, hogy „Így soha nem tanulják meg a fegyelmet ezek huligánok!” , meg „Legalább megerősödtek volna ezek a nyeszlett fiatalok”, „Mi lesz, ha megint megtámadnak minket a friccek? Ki véd meg majd minket?” „Biztos, hogy a Beatles nem jöhetett volna össze.– állapította meg Paul, a millió £-os „mi lett volna ha…” feltett kérdéskörben – Megmaradtunk volna egy kis liverpooli zenekarnak, és talán vihettük is volna valamire a kis helyi klubokban. Aztán ahogy haladtak volna előre a dolgok, Johnnak és Ringónak – a két legidősebb tagnak – be kellett volna vonulnia a seregbe, utána nem sokkal következtem volna én, egy év múlva pedig George, és ezzel még a lehetősége is megszűnt volna annak, hogy zenekart alakítsunk.”
A körülmények azonban kedvezően alakultak, ugyanis egy bizonyos Bruno Koschmider, igényt tartott még néhány brit zenekarra, abból a nyilvánvaló indokból, hogy valakik rázzák fel a le szőnyegbombázott német dekadenciát, vagy csak úgy vonzzák be a járókelőket. Mindaddig, a szintén liverpooli Derry and the Seniors-on volt a reflektor, és igencsak jók lehettek, ha (Kossuth helyett) Herr Koschmider megüzente Allen Williamsnek, hogy elfogyott a regimentje, és küldjön át egy másik liverpooli zenekart, az Indra Klubba. (Ebben, meglátásom szerint, rejlik valami ironikusan szép keret történet: amit az angolok lebombáztak, azt más értelemben, de visszaépítik.)
Apró kikötés, és bökkenő csak az volt, hogy öttagú bandát vártak. Harrison távoli emlékeiben szerepelt egy Pete Best nevű visszafogott srác, aki a Casbah Klub tulajdonosának, Mona Bestnek volt a fia. A tagok ismerték Pete édesanyját, ezen belül is a Casbah Klubot – utóbbit már csak azért is, mert egyrészt, ez volt a hely ahol fellépegettek; másrészt amolyan „közös munkájuk gyümölcseként” is számított.
„Pete Best anyja, Mona – nagyon kedves asszony volt, félig hindu származású – vezette a Casbah Klubot […] Elkezdtünk odajárni, aminek az lett a vége, hogy mi festettük ki a helyet.[…] Ezután már tényleg úgy éreztük, hogy ez a mi klubunk lett, mi játszottunk ott. Néha Pete is beszállt, merthogy neki volt dobfelszerelése.”McCartney így emlékezett vissza arra, hogy miképpen került Best a zenekarba, míg Lennon csak úgy nyilatkozott erről a pillanatról, hogy „Tudtunk egy srácról, akinek van dobfelszerelése, így aztán megkerestük, meghallgattuk, és miután a legalább a ritmust tudta tartani, bevettük a csapatba.”
Az öttagúvá bővült csipetcsapat tehát zöld utat kapva, előírt létszámban útra kelt, és Hollandián át meg se álltak a Reeperbahn macskakövéig.
Forrás/Inspirálódás/Felhasznált irodalom:
The Beatles Antológia
Barry Miles – Paul McCartney
Beatles, Beatles emlékzenekar, Beatles tribute, Beatles együttes, Beatles koncert, Beatles cover, Beatles dalok, John Lennon, Paul McCartney, George Harrison, Ringo Starr, Beatles 50, Beatles dal, The Bits, Lennon-McCartney, Beatles zene, Beatles dalszöveg, Beatles turné, Beatles hangzás, Hamburg, Allen Williams, Beatles rajongó, Beatle mánia,Beatles Hamburg, pete best, kaiserkeller