A Beatles láthatatlan hatása - 1. rész: Hogyan finanszírozta a 'Yeah, Yeah, Yeah' a modern orvostudományt?
Amikor a kórházban egy CT-vizsgálatra várunk, a legkevésbé sem jut eszünkbe a Beatles. Pedig van egy erős, tudománytörténetileg igazolható szál, amely összeköti a liverpooli négyest a 20. század egyik legfontosabb orvosi diagnosztikai eszközének feltalálásával. Ez a történet a tőkeallokációról és az ipari kutatás-fejlesztésről szól.
A Beatles kiadója, az EMI (Electric and Musical Industries) az 1960-as évek elején nem csupán egy lemezkiadó volt, hanem egy hatalmas ipari konglomerátum, amely elektronikával, radarrendszerekkel és irányított rakétákkal is foglalkozott. Azonban a zenei részleg volt az, ami a 60-as évek közepére soha nem látott mennyiségű készpénzt termelt. A Beatles lemezeiből befolyó profit csillagászati volt; az EMI-nak hirtelen rengeteg elkölthető tőkéje keletkezett, amit nem kellett visszaforgatniuk a zeneiparba, mivel a Beatles eladta önmagát.
A cég vezetése úgy döntött, hogy ezt a szabad pénzt a Központi Kutatólaboratóriumuk (Central Research Laboratories) finanszírozására fordítja, és zöld utat adtak a kockázatos, úgynevezett blue-sky research projekteknek. Ezek olyan kutatások, amelyeknek nincs azonnali piaci haszna, de nagy tudományos áttörést ígérnek. Itt dolgozott egy Godfrey Hounsfield nevű mérnök. Hounsfield nem volt orvos, és nem is a biológiához értett, hanem a radarokhoz és a számítógépekhez.
A Beatles által generált profit biztonságot adott az EMI-nak ahhoz, hogy Hounsfield évekig dolgozhasson egy furcsa ötleten: hogyan lehetne röntgensugarakkal rétegeket fotózni egy tárgyról, majd ezeket a szeleteket egy számítógéppel 3D-s képpé összeállítani. Ez az ötlet volt a komputertomográfia, azaz a CT alapja.
A kutatás rendkívül költséges volt, és évekig nem hozott eredményt. Sok iparági elemző szerint egy tisztán profitorientált, szűkös költségvetésű cég leállította volna a projektet. De az EMI - köszönhetően a She Loves You és az A Hard Day’s Night elképesztő eladásainak - megengedhette magának a türelmet. Hounsfield végül 1972-ben mutatta be a működő prototípust, 1979-ben pedig orvosi Nobel-díjat kapott érte.
Bár közvetlen parancsot a Beatles nem adott a gép kifejlesztésére, a közgazdasági összefüggés tagadhatatlan: a globális popzenei hisztéria olyan tőkekoncentrációt hozott létre egyetlen vállalatnál, amely lehetővé tette az orvostudomány egyik legnagyobb ugrását. Így közvetve a Beatles nemcsak a lelkeket gyógyította, hanem a testeket is.
Beatles, Beatles emlékzenekar, Beatles tribute, Beatles tagok, Beatles együttes, Beatles koncert, Beatles cover, Beatles dalok, John Lennon, Paul McCartney, George Harrison, Ringo Starr, Beatles 50, Beatles dal, The Bits, Beatles tribute koncert, Lennon-McCartney, Beatles zene, Beatles dalszöveg, The Bits - Best of The Beatles, Let It Be magyarul, Beatles dalszöveg, EMI, komputertomográfia, CT, Godfrey Hounsfield, blue-sky research, Central Research Laboratories, orvosi Nobel-díj, zenei ipar, tőkeallokáció, technológiai innováció, 20. század tudománya, diagnosztikai eszköz, zenei profit, ipari kutatás-fejlesztés, gazdaságtörténet, popzene hatása