A Beatles a zeniten, avagy 1965-ös év nyolc kar ölelésében - harmadik rész
Losonczy Zoltán írása
Harmadik rész - The Beatles munka közben
1965 év nyarán jelent meg Lennon második irodalmi törekvése az "Egy spanyol munka közben". - Stílusát, és tartalmát tekintve folytatta a nonszensz sziporkák/elferdített szójátékokkal való összeoperálását, ami érdekes mód, közelebb áll ahhoz, amit mi inkább a honi L'art pour L'art (korai) társulatától ismerünk. (Kiindulópontja mindkettőnek ugyanúgy az abszurd humor, mint a Monty Python, és annak prototípusa, a Goons, akikért a Beatles is rajongott.) A megjelenés évében Lennon maga is elismerte, hogy utóbbi kötete nem lett olyan erős, mint az első, de ahogy fogalmazott "A lényeg az, hogy ezzel a könyvvel kiadtam magamból azt a feszültséget, amit a bennem rekedt novellák okoztak; jót tett nekem, hogy a világ elé tárhattam őket. Ez a munka bonyolultabb, mint az első, bizonyos részleteteket én magam sem értek benne, de ha egyszer megírtam, miért a fiókban őrizgessem?"
Ezen kívüli meghatározó momentum az M.B.E kitüntetés, ami bár júniusban történt, de személyesen az év októberében vettek át a Buckingham palotában - finoman fogalmazva - vitatott körülmények között. A vélemények megoszlottak (a közvélekedés mellett, a tagok között is) arról, hogy voltaképp szívtak-e jointot a palota mosdójában, vagy sem.
Harrison emlékei szerint "annyi történt, hogy több száz emberrel szorongtunk bebocsátásra várva. Ettől annyira felment a pumpa, hogy bementünk a klotyóra, és elszívtunk egy cigit.[...] évekkel később John talán úgy emlékezett vissza, hogy a cigi történetesen marihuánás volt. De ennél nagyobb hülyeséget elképzelni sem lehet, hogy a királynővel való találkozás előtt az ember füvezni kezdjen. Nem is tettük meg." - Lennon ambivalens hozzáállása a megtisztelő M.B.E elfogadásához, már a kezdetén megmutatkozott - ugyanolyan szintű önfeladásnak vélte, ahogy az elején a bőrszerkóról öltönybe vedlést is. A négy évvel későbbi botrányosnak számító akcióját is végül azzal magyarázta, hogy azért mégis csak örül, hogy élt a lehetőséggel, mert legalább tiltakozásul vissza is küldhette. (A plecsni útja, akár egy sajátos keret történetnek is mondható: a királynőtől kapva, Lennon dolgozószobájában, majd Mimi néni kandallópárkányán tartózkodva, újra a királynőnél kötött ki.)
A beatlemánia közepén a várt sikert felváltotta a frusztráló sajtó- és önmagából kivetkőző közönségnyomulás, amivel a zenekar elég jól megbirkózott még a mánia kezdetén. Az viszont tagadhatatlan tény, hogy közeledett az a pillanat, amikor a megterhelő turnézás/koncertezés belátható időn belül problémás pontjává válik a Beatles pályafutásának. - ami egy évvel később érte el a tolerálhatatlan szintet.
Mindenesetre a méltatlan, és szokatlan helyzetek/felkérések sokasodni kezdtek. - Háttéréneklés az amúgy- "szintén zenész" - Animalsnek, illetve tévéműsorok készítése - ami valamilyen formában, rajzfilmként meg is valósult. (Ebből a mesterséges körülmények között létrehozott Monkees nevű "formáció" többet profitált. Legalábbis rövidtávon.)
Ennek tudhatóan először egy időre kivonták magukat az olyan rádiós és tévés szereplésekből, mint a Ready, Steady, Go! , Top of the Pops, Thank Your Lucky Stars, majd anyaországukban turnémentes időszakot hirdettek meg. (Drasztikus, és csalódást keltő lépés lehetett ez a rajongók számára, de ezeket a döntéseket inkább Brian Epstein hozta meg köthetőek.)
Jóval később Harrison utalt arra, hogy a szigorú lépés mögött voltaképp mi is állt: "Ez a legrázósabb a sikerben, egészen kivetkőzteti magukból az embereket. [... ]Elég egyszer fellépni a rádióban, vagy a tévében, és amikor meglátnak az utcán, máris megváltoznak. [...] Az emberek mindegyre odakiabáltak nekünk. Visszatértünk Liverpoolba, ugyanabba a klubba, ahol egy évvel korábban megfordultunk. Csak egy pohár italra ültünk be, de mindenki körénk sereglett, egy pillanat nyugtunk nem volt."
Természetesen, a rajongók olyan hangot ütöttek meg, miszerint a zenekar Elvis útját követik - negatív értelemben. A sajtó/kritika, kiszútársasjáték alapon könyörtelenebbül viszonyult mind a "Help!"filmhez - izzadtságszagú száz perces nonszensznek titulálta - továbbá Lennon második megjelent könyvével sem tudtak mit kezdeni.
Nem mintha ezek nagyon meghatották volna a zenekart, hiszen ők továbbra is tették a dolgukat. Ekkorra már javában Európa más országaiban koncerteztek, aminek végeztével rögvest következett a második amerikai turné.
De erről többet, a legközelebbi befejező részben.
Beatles, Beatles emlékzenekar, Beatles tribute, Beatles együttes, Beatles koncert, Beatles cover, Beatles dalok, John Lennon, Paul McCartney, George Harrison, Ringo Starr, Beatles 50, Beatles dal, The Bits, Lennon-McCartney, Beatles zene, Beatles dalszöveg, Beatles turné, Beatles hangzás, Hamburg, Allen Williams, Beatles rajongó, Beatle mánia, Beatles zene, Beatles Hamburg, pete best, kaiserkeller