A rocktörténelem leghíresebb akkordja: A Hard Day's Night dal felvétele
Április 16-án vették fel a Beatles első filmjének és készülő új albumuk címadó dalát, az A Hard Day's Night-ot. A cím Ringo néhány nappal a felvétel előtti "elszólásából" keletkezett, mégis 1963-ra nyúlik vissza. Ezt az kis szójátékot egyszer már elejtette és akkor John Lennon egy versikében rögzítette az In his own writes verseskönyvében. Lényeg, hogy Ringo 64-ben egy fárasztó forgatási nap után megint kimondta és mind a Beatles tagjai, mind Richard Lester filmrendező és a United Artist vezető emberei is ráharaptak és azonnal jóváhagyták az ötletet mondván: "Semmi köze a filmhez, semmi köze semmihez, de nagyon Beatles-es".
John Lennon és Paul McCartney egy olyan kihívás előtt állt, amit korábban nem tapasztalt: majdnem elkészült filmjükhöz és készülő nagylemezükhöz "megrendelésre" kellett dalt írni. John április 13-án - mivel akkoriban nagy volt a rivalizálás McCartney-val - egyből elkezdett dolgozni a dalon és egy este alatt megírta a szám vázát, amit fia, Julian Lennon szülinapi üdvözlőkártyájának hátuljára skiccelt. Másnap ezt eljátszotta a Beatles többi tagjának, hogy véleményezzék. Végül - mivel később egy 1994-es interjú alkalmával Paul McCartney nem igazán emlékezett már a dal keletkezésére és, hogy ő ebben hogyan és milyen arányban vett részt - a dal jó közelítéssel 90%-ban John Lennon-nak tulajdonítható a szerzőpárosból.
A felvétel
A Beatles április 16-án lépett az Abbey Road stúdió 2-es stúdiójába, hogy a Hard Day's Night-ot rögzítse. 9 nekifutásból a negyedik teljes verzió lett a zenei alapja annak a felvételnek, ami ma is hallható. A 4 sávos magnó első sávjára a mankót rögzítették. George Harrison jellegzetes 12 húros Rickenbacker 360/12 gitárján játszotta a ritmusgitár funkciót, Lennon is ritmust játszott akusztikus gitáron, emellett Paul basszuson és Ringo természetesen dobon közreműködött. A második sávra került az ének egy része. John és Paul a főszólamokat énekelte fel erre a sávra. A harmadik sávra kerültek a megduplázott énekek és Paul vokálja a verzében, Norman Smith hangmérnök bongo játéka, akusztikus gitár, a negyedik sávra pedig George Martin zongoraszólama és a dal végén hallható 12 húros gitár akkordbontogatás került. Mindehhez összesen 3 órányi időre volt szükségük délelőtt 10-től délután 1-ig.
A nyitóakkord misztikuma
A dal nyitóakkordja biztosan állíthatóan a pop-zenei történelem leghíresebb számkezdése és harmóniája a mai napig. George Martin így emlékezett vissza a nyitóakkordra: "Tudtuk, hogy a Beatles filmjét és az albumot is ez fogja nyitni, ezért valami erős és hatásos dolgot szerettünk volna kitalálni. Ez a berobbanó gitárakkord volt a tökéletes kezdés". 50 év alatt sok teória született, hogy a Hard Day's Night nyitóakkordja milyen hangokból áll és ez tulajdonképpen milyen akkordnak is felel meg. Tíznél is több gitáros fogás és találgatás is forog a zenészek közt, hogy a Beatles ezt akkoriban hogyanis játszhatta. George Harrison egy 2001-es videochat-ben megerősítette, hogy a szóbanforgó akkord a Fadd9. Randy Bachmann (Bachmann Turner Overdrive) 2011-ben egy stúdiókoncerten reprodukálta élőben az akkordot, miután George Martin fia, Giles lejátszotta neki a Beatles Love albumjának különálló sávjait. Giles - mivel az eredeti nyitóakkord gitársávjai egy szalag-sávon voltak - sikeresen tudta elkülöníteni a surround mixhez a gitárokat még 2005-ös munkálatai során, ami nagyban segítette Randy produkcióját az Abbey Road-on. Egy dolog viszont ebből is kimaradt: a nyitóakkordban George Martin zongorán közreműködött és változtatta meg a harmónia természetét. Az akkord játszásának pillanatában Martin lenyomva tartotta a zongora pedálját, ami felharmonikusok és a zongora korpusza által keltett hangok keletkezését is elősegítette. Ezt Randy 2011-ben az Abbey Road-on azzal hidalta át, hogy a mély E-húrpárt a harmadik bundnál fogta le, ami jelen esetben G, de a Beatles eredeti felvételén nem ez szól.
A gitárszóló
A mesterszalag negyedik sávjára került a gitárszóló, amit George Harrison már az első sávra feljátszott, ám az Abbey road-on jelenlévők nem voltak megelégedve vele, ezt kellett "kicselezni". Egy pillanatig felröppent, hogy Paul játsza fel ezt a negyedik sávra, de a producer George Martin gyorsan eldöntötte a kérdést. Ugyan azt a felgyorsított felvételi technikát alkalmazta, mint a Misery-ben (és mint később az In My Life zongoraszólójánál is). A felvevőmagnót fele sebességgel járatva vették fel a gitárszólót és a vele párhuzamosan játszott zongoraszólamot is, majd ezt gyorsították rendes sebességre, ami egy oktávos magasságnövekedést eredményezett és kicsit kitűnik a hangképből. Geoff Emerick vezető hangmérnök így emlékezett vissza a történtekre: "Nagyszerű volt látni a két George-ot együtt dolgozni, miközben egy ritmikailag komplex dallamot játszottak fel nagyon szorosan együttjátszva unisono-ban."
A The Bits Beatles emlékzenekar, A Hard Day's Night LIVE című, 2014 februárjában debütált műsorához az alábbi felvételen próbálta reprodukálni a 60-as évek stúdiómisztikumait
<< Vissza: And I Love Her és I Should Have Known Better
Tetszett a cikk? Vagy nem? Mondd el véleményedet!
Beatles, Beatles emlékzenekar, Beatles tribute, Beatles együttes, Beatles koncert, Beatles cover, Beatles dalok, John Lennon, Paul McCartney, George Harrison, Ringo Starr, Beatles 50, Beatles dal, The Bits, Lennon-McCartney, Beatles zene, Beatles dalszöveg, Beatles turné, Beatles hangzás, Hard Day's Night, Richard Lester, Rickenbacker, Beatles 50, Beatlemania, Geoff emerick, George Martin